Kütyü függő

Egy milliárd aktív felhasználója van a Facebooknak. Ezért nem csoda, ha alig találsz olyan embert, aki nem regisztrált tag. Iszonyatosan sok emberről van szó.

Mivel sokan vannak, üzleti lehetőség is van bennük. Ezért elkezdett terjedni a Facebook fiók, anyaoldalon kívüli használata. Mert, miért regisztráljak még egy oldalra, ahonnan csak kapom a levélszemetet, hogyha beléphetek a már meglévő fiókommal is. Vagy a másik oldalról: lépj be a Facebook fiókoddal és majd automatikusan megosztunk mindent. Így hát egyre több weboldalon lehet már Facebook fiókkal belépni vagy kommentelni. Vegyük csak példának a blog.hu-t. Már itt is működik. De a Skype regisztrációt is meg lehet úszni, hogyha a Facebook fiókunkkal lépünk be.

De nézzünk egy másik példát. Az SMS és a sima mobilos hanghívás túl van árazva a mobilnethez képest. Ha adatforgalomban nézzük, egy 1perces hívás kevesebb adattal jár mint az Index címlap betöltése, és mégis jóval többet fizetünk érte. Ezt a problémát látva jelent meg a Viber, a WhatsApp és még egy halom másik alkalmazás amivel adatforgalom terhére tudunk telefonálni vagy üzenetet küldeni. És ezek az alkalmazások nagyon nagy sikereket tudtak elkönyvelni.

És akkor jött a Facebook és megcsinálta a Messenger appját. És máris nála volt az ütőkártya a milliárdos felhasználói bázissal. Az appal eleinte csak üzeneteket lehetett küldeni az ismerőseinknek, és mivel mindenki “fenn van” Facebookon ezért egyszerűbb, gyorsabb és olcsóbb lett azon keresztűl írni, mint SMS-ben vagy akármelyik másik app segítségével.

A Messenger frissítse ennél is tovább megy, és már hangot is lehet vele küldeni. A felvett rövid hangüzenetet elküldhetjük a másiknak, aki akkor hallgatja meg amikor kedve van. Pont mint a hangposta és a walkie-talkie szerelemgyereke. Zseniális. Senki nem használja már egyiket se és semmi értelme, de fejlődés, és innen már tényleg csak egy lépés az, hogy rendes telefonhívásokat csináljanak. És akkor már semmi értelme nem lesz a sok ingyen percet adó csomagokra előfizetni, mert mindenki a Facebookon, adatforgalmi díjban fog telefonálni. 16éves kor alatt.

Ilyesztő látni azt, hogy mennyi személyes adat van és lesz a Facebook birtokában, és azt, hogy ahhoz képest, hogy mekkora órás lett, még mindíg tovább terjeszkedik és lassan tényleg az internet és a kommunikációs csatornák összes kis szegletébe eljut.

Itt a január itt a CES, a Consumer Electronics Show, azaz az év egyik legnagyobb elektronikai kütyükkel foglalkozó expója.

Már hosszú évek óta rendezik meg Las Vegasban a show-t, ahol a legtöbb szórakoztató elektronikai cég bemutatja, hogy milyen új dolgokra számíthatunk az év hátralévő részében. Sok bejelentésre lehet számítani, de olyan nagy volumenűekre mint régen (pl.: 2001-ben itt mutatta be a Microsoft az eredeti Xbox-ot)nem, mivel mostanság erre minden cég saját tematikus eseményt csinál. Így nem hiszem, hogy a Samsung bejelentené a Galaxy S sorozat következő drámai részét. Helyette lesz egy halom tv, kisebb gyártók érdekes újításai és olyan eddig is létező, de most hirtelen sokat fejlődött technológiai újítások, amire mindenki azt mondja majd; hogy ez a jővő nagy üzlete. Így volt ez az elmúlt években is a 3D Smart TV-vel, az NFC-vel és a cloud computing-gal. Mind népszerű lett, de azért még most se terjedt el annyira mint azt várták.

És, hogy mivel lesz szerintem tele idén a show? Hát hatalmas 4K-s, 3D-s, OLED TV-kel. Hordozható és otthoni hangrendszerekkel, annyi csatornával amennyit a Vízművek is megirigyelne. Érintőképernyős laptopokkal/ultabookkal. Tabletekkel. Okostelefon kiegészítőkkel. Az új szupergyors 802.11ac wifi szabványt támogató routerekkel és NAS-okkal. Átlátszó, hajlítható vagy épp törhetetlen kijelző koncepciókkal. És talán még egy okostelefonról irányítható Halálcsillag is lesz.

A show holnap indul és péntekig tart, úgyhogy a héten kütyütúladagolásban lesz részünk, aminek még jövőhéten is érezni fogjuk a hatását.

Az elmúlt időszakban elég sok cikket olvastam mind magyarul, mind angolul arról, hogy a Samsung végre jobb telefont tudott csinálni mint az Apple, hogy az emberek megunták az iOS-t és ezért Androidra váltanak és hasonlók. Hát én pont az ellenkezőjét léptem és Androidról váltottam iOS-re.

Kicsivel több mint egy évig használtam egy LG Optimus 2x-et, de meguntam azt, hogy nincsenek hibajavítások, csak ígérgetik az új Android verziót, és annak ellenére, hogy ez az LG csúcsmodellje volt, egy alsó kategóriás Motorolának gyorsabb és gördülékenyebb volt a GUI-ja. Egy 3D játék szaggatás nélkül elfut, egy 100 oldalas PDFet pillanatok alatt betölt, de a homescreen belassul, beragad?

Valószínű, hogy ez konkrétan ennek a készüléknek tudható be és ha egy Nexus telefont vettem volna, tök boldog lennék még mindig vele, de nem. Mivel iPhone-om még nem volt, és amúgy is vonzanak az újdonságok, úgy döntöttem egy iPhone5re váltok. Azért iPhone, mert a WindowsPhone szerintem még nem elég kiforrott, és az 5, mert nem sokkal drágább mint a 4S.

Mivel új SIM kártyát kaptam, ezért a névjegyeim úgy maradtak meg, hogy szinkronizáltam a Google Névjegyekbe őket, onnan kiexportáltam a naptárammal együtt és feltöltöttem az iCloudba, és amikor először bekapcsoltam a telefont és bejelentkeztem, már ott is volt minden. A képeket, fontosabb dolgokat feltöltöttem a Dropboxba, így azokat onnan később le tudom tölteni. Az appjaim többsége ingyenes volt, így azokért nem kár. De ha van olyan appod ami többe került mint 5euro, akkor meg lehet próbálni írni a fejlesztőknek, hátha adnak egy promo kódot, amivel ingyen le tudod szedni azt. Az 1euro alatti appokkal ezt fölösleges eljátszani.

A telefon gyönyörű, vékony és könnyű. Nem nagyon lehet a súlyát érzeni ha zsebben van, oda kell rá figyelni. A biztonság kedvéért vettem rá fóliát, de nem aggódok annyira, vigyázni szoktam a dolgaimra, eddig is csak az ágyról sikerült leejtenem.

A rendszer GUI sokkal gördülékenyebb, az alkalmazások gyorsan indulnak és gyorsan lehet köztük váltani, a böngésző gyorsan tölt be, és görgetni is ész nélkül lehet nem lassul be. A Wifi, a Bluetooth, a GPS és a 3G is folyamatosan be van kapcsolva, így is másfél napot bír normális használat mellett. Az LG 1napig bírta, de ott játszani kellett a Wifivel, mert az nagyon merítette. A kamera nagyon jó képeket és videókat csinál, de manuálisan szinte semmit nem lehet benne állítani, még a felbontást se. Mit kezdjek a 1080p videóval, ha nem fullhd a monitorom?

És az a helyzet, hogy ennyi. Nem nagyon tudok róla mit írni, mert egyszerűen annyira természetes és magától értetődő a kezelése és a használata, hogy semmit nem tudok kiemelni. Konstans hozza az elvárt minőséget.

Az egyetlen dolog ami nagyon hiányzik az a widgetek lehetősége. Jó volt látni az időjárást vagy a naptárat a főképernyőn, de van egy olyan érzésem hogy ezek miatt volt lassú ott a főképernyő animáció. Ezt leszámítva, nekem sokkal jobban tetszik az iOS mint az Android. Kevesebb a testreszabhatóság lehetősége, de emiatt gördülékenyebb. Korlátozottabb az appok közti kommunikáció, de emiatt biztonságosabb. Úgy érzem jó döntés volt váltani.

Az a helyzet, hogy elég sok sorozatot nézek. És mivel nincs jobb alternatíva, ezért én, semmilyen körülmények között nem töltök le illegálisan semmit!! Még akkor sem, ha tudom, hogy Magyarországon biztos nem fog megjelenni záros határidőn belül az a műsor. Ezért nem is torrentezem, de ha, tegyük fel, mégis csinálnék ilyet, utálnám. Egyrészt azért mert illegális, másrészt azért, mert körülményes. Zárt torrent csoportokba kell meghívót szerezni, hogy az onnan letöltött fájlt meg nyissuk egy programmal, ami letölti amit te szeretnél. Ráadásul nem is biztos, hogy létezik a keresett tartalom, élvezhető minőségben. Nem épp a legjobb megoldás.

Most, hogy már Magyarországon is elérhető az iTunes, van egy lehetséges alternatíva, az ember heti film vagy zene adagjának legális hozzáféréséhez. Csak az iTunes se tökéletes. Sokan nem szeretik magát a programot, "fujj Apple, nem vagyok én ostoba fanboy", a store nem fogad el akármilyen bankkártyát. De ha nem vesszük meg csak béreljük, annyiba kerül mint egy mozijegy - szám szerint 5 euro-, ami nem annyira rossz, de azért heti több film és sorozat elég költséges így. Milyen jó lenne, ha lenne, egy olyan szolgáltatás, amivel ingyen vagy havi előfizetésért cserébe, annyi filmet, sorozatot lehetne nézni, amennyitől kiég a szemünk.

Erre találták ki, a világ szerencsésebb felén a streaminget. Ami legális, gyors és egyszerű -nekik-. Úgy működik mint a Youtube, csak nem házi macskás videókat lehet nézni, hanem rendes műsorokat. Ilyen például a havi 8dollárért elérhető Netflix vagy az ingyenes, de fizetős verzióban is létező Hulu és Hulu+, a BBC iPlayer és sorolhatnám. Egy ezzel a baj; hogy csak az adott országban érhető el, a szerzői jogok védelme miatt. És ráadásul IP-cím alapján szűrik is az embereket. Még szerencse, hogy ezt ki lehet játszani.

A dolog technikai háttere a VPN tunneling, amivel el lehet hitetni a szerverrel, hogy mi egy amerikai címről jöttünk. Ilyen szolgáltatás létezik fizetős is, de a legjobb, hogy létezik ingyenes verzió is. Amit találtam az egy könnyen kezelhető, összesen két gombos program, a Tunnelbear. Formás kis alkalmazás, ami Windowson, Mac-en, Androidon, és iOS-en is létezik. Regisztrációnk mellé, minden hónapban kapunk 500MB forgalmat, amit havi egy tweettel 1GB-al meg lehet növelni. Ez nem sok, ha azt nézzük, hogy 1GB+ egy HD film. A másik gond, hogy a streameléshez elég nagy sávszélesség kell és ezt a VPN szerver nem biztosítja. Ezért jó magyar szokás szerint, itt is trükközni kell egy kicsit.

A process nem vészes. Elindítjuk a TunnelBear-t, kiválasztjuk, hogy US vagy UK IP-címet szeretnénk, majd bekapcsoljuk magát a szolgáltatást. Ezek után, megkeresük az általunk preferált streaming oldalt, elindítjuk a videót, megvárjuk amíg a reklámok végigfutnak, és amikor a tényleges műsor elkezdődött, kikapcsoljuk a tunnelinget. Nem kell pánikolni, a videó menni fog tovább, ugyanis csak a lejátszás elindításakor ellenőrzi az IP-címet, később nem. A bufferelés miatt pedig valószínű a videó se fog emiatt megakadni. Sőt még a minőség is jobb lesz így, mivel a teljes sávszélességünket ki tudjuk használni. Három kattintás az egész.

Amit kipróbáltam és működött, az a Hulu, ahol például Simson családot lehet nézni orvérzésig és a BBC iPlayer, ahol Top Gear részek közül lehet válogatni, a legtöbb amerikai tv csatornának a honlapján, elérhető ilyen szolgáltatás. A Netflix nekem nem működött, mert hiába ingyenes az első hónap, meg kell adni a bankkártyaszámot, és az enyémet nem fogadta el. Paypallből is csak amerikai címhez rendeltet fogad el, ezért csináltam egy olyat, de én ahhoz se tudtam párosítani a kártyám. Nem tudom, hogy az én számlám/kártyám ilyen, vagy itt is szűrik az országot, de ha valakinek sikerül, kérem jelezzen vissza. Vagy, ha esetleg tudsz egy másik tuti jó streaming oldalt, bátran oszd meg.

Ma ha valaki vesz egy telefont, szinte kizárt dolog, hogy ne legyen benne kamera. Sőt, a legtöbb okostelefon által készített kép, már van olyan jó minőségű, hogy egy utazás során ezt használják az emberek, a kompakt fényképezőgép helyett. Az emberek szeretik az okostelefonokat, és valahogy fel kéne pörgetni a kompakt fényképezőgépek piacát. Ezen a gondolatmeneten indult el a Samsung is.

Fogták a Galaxy S III hardverét, és egy kompakt kamera optikáját és szenzorát. Összegyúrták, megsütötték, és megszületett a Galaxy Camera. 1,4GHz-es négy magos procival, 4,8colos HD kijelzővel, 4,1-es Androiddal, 16-megapixeles CMOS szenzorral, 21x optikai zoommal megáldott kompakt fényképezőgép, aminek 3G vagy LTE képes típus is van, de telefonálni nem lehet vele. Az android kamera alkalmazását rendesen átszabták. A fénykép beállítási lehetőségei, a tökörreflexes gépek lehetőségeivel vetekednek, de nagyon sok képi hatás, effekt is beállítható. E mellett ugyan úgy fel lehet rá tenni bármelyik Androidos alkalmazást, így Facebookon vagy Twitteren is meg lehet osztani a képeket. Sőt, wifin keresztül, a közelben állókkal is akik rendelkeznek okostelefonnal. Például: egy partyfotót mindenki megkaphat, azonnal, ahogy elkészült a kép.

Hasonló gépet alkotott, az inkább fényképezésben tapasztalt Nikon is, a COOLPIX S800c-vel. Igaz az egy árkategóriával lejjebb versenyzik -160ezer helyett 100ezer-, és nem képes a mobil hálózatra csatlakozni. De ez szerintem nem is olyan gond, mert; nehogy már a fényképezőgépnek külön előfizetése legyen. Ha lehetne rajta telefonálni, megérteném. Mert szerintem van olyan ember, aki az jobb képminőség érdekébe bevállalná azt a kompromisszumot, hogy a telefonja nem épp a legkecsesebb.

Ez a két gép elég üdítő látvány, az amúgy elég unalmas kompakt fényképezőgép kategóriában, és ha nem is az Android nyújtotta extra funkciók miatt, de a sokkal könnyebben kezelhető kreatív mód miatt megérheti, a többi hagyományos géppel szemben ezt választani.

Már egy ideje lehet kapni a Microsoft Surface RT változatát - Amerikában - és most jelentették be a Pro megjelenési dátumát és árát. És olyan hülyeségeket olvasok ezzel kapcsolatban, hogy az nem igaz. 

Kezdjük ott, hogy az RT és a Pro két külön állatfaj. Nem szabad őket összehasonlítani. Az RT egy ARM processzoros tablet amit az iPad és a hasonló kategóriás Androidos gépek konkurenciája. Így hozza a tabletektől elvártat teljesítményben, üzemidőben és árszintben is. Windows RT fut rajta, ami nem tudja futtatni a hagyományos windowsos programokat, csak azokat amiket külön erre írtak és a szoftverboltban elérhetőek. Így ez nem tekinthető egy teljes értékű számítógépnek vagy komoly munkagépnek.

Ezzel szemben a Pro verzió egy teljes értékű gép, csak épp érintőképernyővel, normál Windows 8-al - ami futtatja a régi akár XP-s programokat is- , és az ultrabookok konkurenciájának szántak. Core i5-ös processzorral, 10.6 colos fullHD felbontású kijelzővel, SSDvel ráadásul nem is gyenge a hardver. És akkor olyan cikkeket olvasok, hogy szerintük túl drága, mert annyiba kerül mint egy Macbook Air és hogy: mi az, hogy az üzemideje rosszabb lesz mint az RT verziónak? Gondolkodjunk már egy picit. A hardvere majdnem ugyan az mint a Macbook Air-é, és ez nem is egy egyszerű laptop, úgyhogy nem tudom mit kell az árán csodálkozni. Ennyibe kerül a legtöbb ultrabook is. Az üzemidő valóban ciki, mert elvileg fele olyan jó lesz az üzemidő mint a kis tesónak, aki 8órát produkál és a legtöbb ultrabook a 6-7 környékén teljesít. De azért a Surface Pro mégis csak egy sokkal erősebb hardver mint az RT, egy alig nagyobb házban. És azért mégse az iPad 10 órás akkuidejéhez hasonlítsuk már. Nem egy ligában játszanak.

Maga a cucc szerintem jó lehet, de szerintem fölöslegesen erős hardver van benne. Simán elég lenne bele egy új generációs i3, ha tényleg mindennapokban használható gépet szeretnének. És mivel nem tudom elképzelni, hogy ez valakinek ne a másodlagos gépe legyen és ezen akarjon komoly hardver igényes munkát csinálni, ezért szerintem bővel elég lenne egy új Atom is, azon is elfut az Office meg a legtöbb program, és még az üzemideje is jó lenne.

De megértem a Microsoftot, egy high-end gépet akartak erőfitogtatás, jövőbe mutatás és Windows 8-as reklám céljából, és annak tökéletes.

Mostanság az Apple mintha nem lenne a toppon üzletileg. Hibákkal teli térképszoftvert adnak ki, készlethiány van az iPhoneból. És most itt az új iMac, ami nincs.

Október végén a az iPad mini bejelentése mellett bemutatták az új iMac-et is. Ugyan úgy van belőle 21.5 és 27 colos verzió mint eddig. Hardveres szinten hozza a frissítéstől elvártat. Új generációs négymagos Core i5 processzor, rendelhető i7. Videokártya: Nvidia GT640/650/660M 512MB memóriával, a csúcsmodellben GTX675/680M 1/2GB memóriával. Alap 8GB RAM, ami 16-ig vagy 32-ig bővíthető, mérettől függően. 1TB-os merevlemez aminek a sebessége, a kisebb méretűnél 5400-rpm. Egy ilyen erős hardver alá egy ilyen lassú merevlemezt tenni vétek. Igaz rendelhető hozzá az Apple féle SSD-HDD hibrid, a FusionDrive, ami a gyakran használt dolgokat az SSD-n a többit a HDD-n tárolja így gyorsítva a rendszert.

Új dizájnt is kapott a gép aminek áldozatául esett az optikai meghajtó. Iszonyatosan jól néz ki a sajtófotókon, tényleg elhiszed, hogy az egész penge vékony. Pedig nem az. Csak a szélén ilyen keskeny, a közepe felé egyre vastagabb.

Oldalról kicsit hülyén néz ki, de ebből a szögből elég ritkán látni, mert ugye legtöbben szemből nézik a kijelzőt, akkor meg teljesen mindegy, hogy milyen vastag vagy vékony. Nem kellet volna ennyire drasztikus dizájn váltás.

Kellene? Naná, hogy kellene - igaz, ha most bármit is vennék az egy 13colos Macbook Pro lenne- . Most is egy iMac-et használok, egy 20colos 2008as modellt, két dizájnnal ezelőtti, 4éves hardver, de imádom.

És mit rontott el az Apple? Hát azt, hogy október végén mutatták be és azzal együtt a régi modell értékesítését abba is hagyták. De az újakat meg még mindig nem lehet kapni pedig azóta már eltelt egy hónap. November 30.-ától lehet majd megvenni a 21,5-es modellt, a 27-est meg előrendelni és az majd valamikor decemberben -vagy januárban- szállítják.

Elég ciki, hogy van egy termék, amiből se a régit, se az újat nem lehet kapni 1 -vagy 2- hónapig. Az aki erre tényleg munkaeszközként tekint és tegyük fel, tönkremegy és venni akar egy újat, nem tud. Iszonyatosan nagy üzleti mellényúlás. Inkább mutatták be volna később, vagy hagyták volna még piacon a régit, vagy valami -nem értek én az ilyenhez-. Ez ciki.

A hónap elején írtam az Androidos ROMolásos szenvedésemről. És akkor úgy voltam vele, hogy addig nem nyúlok hozzá amíg nem lesz hivatalos frissítés. Na nem így történt.

Először is egy elég hardcore android programozó "véletlenül" talált az LG fejlesztői oldalán egy, még ki nem adott hivatalos, de nem végleges ROMot. Hát mi se kell nekem több gondoltam magamban, felteszem, mert hát gyári és úgy lehet frissíteni ahogy azt megszoktam. Ja, hogy azt közben elfelejtettem, hogy ez a gyári(!) frissítési eljárás egy kín szenvedés. Nem úgy megy mint az iPhone-nál, hogy az iTunes elintézi. Nem, itt ami van az csak úgy működik, hogy 3programot kell elindítani rendszergazdaként, figyelve a megnyitási sorrendre, egy portot le kell tiltani, kiválasztani a KDZ fájt amit fel akarsz rakni, elindítani a frissítést, véletlenül se kattintani közben az ablakban semmire, ha mégis akkor feszülten ülsz a gép előtt, hogy a program most tényleg befagyott vagy csak ez is frissítési folyamat rész. Mert amikor rendesen megy minden, akkor is azt írja, hogy a program nem válaszol. Miután sikerült feltennem, a telefon összeszarta magát, hiba üzenet, hálózat eldobás 2mp-enként. Factory resetelni kellet, így már jó volt. Három napig. Utána megint előjött az a gond, hogy nincs hang hívás közben. Egy hétig használtam így rendszeresen újraindítva de így is voltak gondok vele. Szerencsére a barátaim megértőek.

Pár nappal ezelőtt az XDA fórumot lapozgatva találkoztam egy ismerős névvel-Topogigi-, aki rég nem adott ki ROM-ot, de ahogy emlékeztem mindenki dicsérte a munkáját. Na de most kiadott egy újat, ami azon alapult amit használtam. Hát -gondoltam- veszíteni nem tudok, felteszem. Most már értem, hogy miért dicsérték annyira. A telepítéshez is írt külön scriptet. Csak nyomogatni kellet egy gombot, lehúzni feldugni a telefont kétszer és kész volt pillanatok alatt. Egy picit gyorsult tőle a telefon, de azért van amikor belassul. Hívásproblémám azóta nem volt. Igaz tegnap véletlenül újraindítottam, így nem tudom, hogy hosszabb idő utána előjön e, de remélhetőleg nem. Ha egy hétig tudom újraindítás nélkül használni, nem fogok váltani, csak ha valami másik atombiztosnak mondott ROMot nem ajánlanak.

Az a helyzet, hogy szeretem ezt a telefont. Nem a legszebb, nem is a leggyorsabb, de elég szép, és elég gyors. Pont megfelelő méretű, nem péklapát és nem is gyerekmobil. (!! 4col körül van az ideális mobil méret !!) Gondolkoztam az új telefonon, de nem. Jó lesz ez még egy darabig. Úgyis lesz rá 4.2-es Android is, mert azt is most kezdék el rá írni, úgyhogy marad. Legalább ki tudom vele élni a buherálási hajlamom. A fontos cuccokat meg dropboxal már lementettem, úgyhogy az se gond. Ha megint nem megy a hívás, akkor amíg vissza nem tudom csinálni, használom valamelyik ősrégi Nokiát a szekrényből.

Aki szereti ezt a fajta Androidos ROMolgatást, buherálást annak csak ajánlani tudom az LG Optimus 2x-et. Sőt annak is aki nem annyira szereti de elviseli néha napján, és olcsón szeretne egy elég izmos telefont.

Ez egy elég morbid mese címe is lehetne de nem az. És nem is arról van szó, hogy valaki a hímtagjával próbálja irányítani a konzolt, mert az legyen az ő baja, otthon úgyse látja senki. A probléma az, hogy mi jut először az ember eszébe, amikor név nélkül rajzolhat valamit úgy, hogy tudja azt több ezren fogják látni? Hát persze, hogy egy.. 8==D.

Az ilyet ráadásul elég sok fiatal korú is láthatja, úgyhogy meg kéne őket valahogy védeni az ilyesfajta traumától. Egy szöveg szűrése nem nehéz, csak össze kell hasonlítani a leírt szöveget a tiltólistás szavakkal és ki kell csillagozni azokat vagy blokkolni az üzenetet. De a rajz az más. Erről a témáról csináltak egy interjút a Wii U Miiverse fejlesztőivel.

Yoshiomi Kurisu elmondta, hogy felállítottak egy csapatot akiknek az volt a feladata, hogy különböző méretű és formájú péniszeket vizsgáljanak, hogy ötletük legyen a szűrő algoritmus megalkotására. Egy hét után jöttek rá arra, hogy lehet inkább rajzokat kéne vizsgálni mint valós képeket.

Amikor kész voltak az első változattal, oda adták a Nintendo of America embereinek tesztelésre, akik egyből ki tudták játszani a rendszert. Olyat csináltak amire senki se gondolt. Több péniszt rajzoltak egy képre.

Mivel erre nem voltak felkészülve pár hét kemény munkával újra írták a rendszert, és végül egy pénisz se ment át a szűrőn. A vicces az, hogy a szűrőt a női nemi szerv kiszűrésére is felkészítették, de senki nem próbált meg puncit rajzolni. Egy felmérés szerint eddig, a Miiverse rajzainak 20%-án található egy vagy több pénisz. Hát kíváncsi leszek, mennyire lesz sikeres ez a szűrő.

De mégi ki gondolta volna, hogy a világon van valaki, akinek az a munkája hogy péniszrajz szűrőt írjon? Ezek a nagy dolgok emberek.

Világszerte egyre nagyobb népszerűségnek örvendenek a pedalec-ek azaz az elektromos rásegítésű bringák. És az Audi által tervezett szerintem mind közül a legmenőbb.

Jó oké persze, létezik egy magyar fejlesztésű elég hasonló kinézetű és árazású gép is de szerintem az nagyon futurisztikus és hát, nagyon csúnya. Nincs ezen mit szépíteni. Vagyis de, éppenséggel lehetne és akkor lenne egy olyan szép és kecses gép mint az Audi e-bike-ja.

A gép váza teljesen egészében karbonszálas polimer, a tömege pedig csak 1600g. De ugye ehhez hozzá jön még az 53Wh-s aksi és a 2.3kW-os motor is, és így már 20kg a gép önsúlya. A motor maximális nyomatéka 240Nm, a maximális sebessége pedalec módban 80km/h. Nincs az a dopping amivel Armsrong letekerné ezt sík terepen.

Háromféle hajtási mód közül lehet választani. Az első a sima pure mód, amikor olyan gyorsan mész ahogy csak bírsz. Mármint izomból, rásegítés nélkül. A második a pedalec mód, amikor ugyan kell tekerni, de a tekeréssel csak energiát termelünk és szabályozzuk a sebességet. A harmadik az egrip mód, amikor már tekerni sem kell, csak húzni a gázt a markolaton -ilyenkor a max sebesség 50km/h, ami azért már kevés a Tour de France-hoz-.

Van egy negyedik üzemmód is, a balanced wheelie. Ez úgy működik, hogy az elektromos motor nyomatéka segít kellő magasságba felkapni az első kereket, majd a beépített giroszkóp segít abban, hogy ott is maradjon. Így egy tökéletes egykerekezést tud végrehajtani a hétköznapi bringás is anélkül hogy hanyatt vagy pofára esne.

Nem csak a hajtás csúcsmodern. Van benne érintőképernyős fedélzeti számítógép, ami wifin keresztül tud csatlakozni az okostelefonunkhoz, elektromosan állítható magasságú ülés -ami nem tűnik túl kényelmesnek-, kormányba és nyeregbe integrált led-es világítás.

Azt mondtam már hogy burtál jól néz ki? És azt hogy kell, most azonnal? A baj csak az, hogy még csak prototípus, és 20ezer dollárra saccolják az árát. Annyiért már autót lehet venni. Inkább nézzünk egy videót róla.